Hogyan készítsünk boldogságot?
 

         A boldogság elkészítése igen egyszerű. Nem kell hozzá olyan alapanyag, ami nehezen beszerezhető, ennek ellenére nem vásárolhatjuk meg őket a sarki kisboltban. Titka az egytől-egyig házilag előállított hozzávalókban rejlik. Persze az nem árt, ha termesztésükhöz fentről kérünk segítséget, hiszen az ember sokszor úgy érzi, hogy nincs több ereje öntözni és gondozni őket, ezért inkább hagyja elszáradni azokat.
         De térjünk rá magára a hozzávalókra. Nem kell más a boldogsághoz, mint:
- hosszútűrés,
- kegyesség,
- nem irigykedés,
- nem kérkedés,
- nem felfuvalkodás,
- nem éktelenül cselekvés,
- nem a magam hasznának keresése,
- nem haragra gerjedés,
- a gonosz nem felrovása,
- nem együtt örülés a hamissággal,
- együtt örülés az igazsággal,
- mindent elfedezés,
- mindent elhívés,
- mindent remélés,
- mindent eltűrés
         Csupán ennyi kell ahhoz, hogy elkészítsük a boldogságot.
         Ha sikerült tényleg rendszeresen locsolnunk és ápolnunk a hozzávalókat, akkor sosem fog elfogyni a boldogság. Ami nagyon fontos, hiszen ragályosan terjed a boldogság iránti vágy, így szükség van olyan emberekre, akik tovább tudják adni ezen receptet a következő generációnak.
 

Mindennapos jól lakást kívánok!

Jókai Anna:
A magzat imája

Az egész élet Murphy törvényére alapszik: "Ami elromolhat, az el is kilmor." Szóval majdnem MINDEN elromlik körülöttünk. Amikor boldogok vagyunk, biztos, hogy jön valami olyan dolog, ami elrontja a boldogságunk. így van ez, amikor annyira röhögünk, hogy már fáj a hasizmunk, aztán egy pillanat alatt sírhatnékunk lesz. Gyakorlatilag a világ egy nagy kupac fájdalom és szenvedés. Van egyáltalán valami ami jobbá tehetné?

Minden rossz lehet egy kicsit jobb, ha akarjuk, hogy jobb legyen. Alapvetően mi irányítjuk az érzelmeinket, és intézhetjük úgy a dolgokat, hogy átengedjük az irányítást az érzelmeinknek. De akkor miért siránkozunk? MI csesztük el az egészet.
ÉN döntöm el, hogy mosolygok vagy sírok, ÉN döntöm el, hogy megsértődök-e a másik szavára, ÉN döntöm el, hogy megbocsátok-e vagy sem. Ha ÉN vagyok az úr, mégis miért nem mennek a dolgok? Lehet, hogy hiba van a rendszerben…?