Gondolataimba mer�lve egy tavon ringat�zom. Thomas cs�nakj�ban fekszek. M�hek z�mm�g�se �s szitak�t�k berreg�s�t hallom. A kora-szeptember d�lut�ni napsugarak mosolyt rajzolnak arcomra. Lez�rt szemeimmel m�g �rzem fak� erej�ket. Hull�mz�, sz�tter�l� hajamban a legel�r�l szak�tott margar�ta feh�rlik. Elef�ntcsont ruh�mat, amire igen b�szke vagyok, nagyv�rosi l�nyhoz ill� csipkemot�vumok teszik b�joss�. A l�gy �szi szell� �rint�se arcomon t�k�letes �sszhangot alkot rejtekhelyem kellemes ringat�z�s�val. �rz�keimet siker�lt teljesen �tadnom a k�rnyezetnek.

Elm�m azonban m�shol j�r, M�sra gondol.

Majd egy t�voli hang t�ri meg teljes egy�v�l�somat a term�szettel. Szeretett �desany�m ismer�s hangja az, amint nevemet ki�ltja: "Elizabeth! Elizabeth!". Kinyitom szemem, s gondolatai hirtelen elmos�dnak az �ppen f�l�ttem �sz� b�r�nyfelh�ben; visszat�rek az �lmokb�l a val�sba, �s sz�vem majd megszakad, hogy kiz�kkentettek �des �br�ndoz�somb�l. Mivel �desany�m sz�momra csaknem oly kedves, mint az a bizonyos M�s, akire gondoltam, nem t�pl�lok haragot a sz�vemben, hanem engedelmes elindulok a h�v� hang ir�ny�ba. Utam k�zben t�rsamul szeg�d�tt n�h�ny tarka sz�rny� lepke, akikt�l sosem vontam meg t�rsas�gomat, hisz tal�n �k a legpomp�sabb �s legszel�debb teremtm�nyek e f�ld�n. V�g�l el�rve �ti c�lom, Caterville Hillt, bel�ptem annak b�lcs, id�-lepte ajtaj�n.